Buda, Pest és Csepel
A Duna két részre osztja a várost. A budai oldal dombos, nyugaton a Budai-hegység erdeibe simul, a zöldövezeti villák, a társasházak és a lakótelepek is gyakran lejtős terepen állnak. A pesti oldal sík, nagyobb és sűrűbben beépített, itt van a város üzleti és kulturális központjának nagy része. A XXI. kerület, Csepel a Csepel-szigeten fekszik, saját ipari múlttal és a többi kerülettől kissé elkülönülő életformával.
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével, mai kiterjedését pedig 1950-ben érte el, amikor a környező városokat és községeket – köztük Újpestet, Kispestet, Pesterzsébetet, Csepelt és Budafokot – a fővároshoz csatolták. Ezért a külső kerületek ma is őrzik egykori önálló településeik központjait és karakterét.
Belső és külső kerületek
A belső kerületek – a Belváros és Lipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros belső része, Budán a Várnegyed és a Víziváros – sűrűn beépítettek: szinte minden ügy gyalog elintézhető, a közlekedés kiváló, cserébe kevés a zöld, és az utcai parkolás nehéz. Az átmeneti övezetben, például Zuglóban, Angyalföldön, Kőbányán vagy Újbudán, bérházak, lakótelepek és társasházak keverednek.
A külső kerületek – Újpest, a XV.–XXIII. kerület és Budán Óbuda, a hegyvidék vagy Budafok egyes részei – kertvárosiasabbak: családi házak, kisebb társasházak és nagy lakótelepek. Itt több a hely és a csend, de a mindennapok jobban függenek a busztól, a HÉV-től vagy az autótól. A választás így legalább annyira közlekedési, mint lakásbeli döntés.
Bérház, panel, kertes ház, új építés
A budapesti lakásállomány nagyjából négy típusra bontható. A 19–20. század fordulóján épült polgári bérházak a belső kerületekre jellemzők: magas belmagasság, gangos vagy belső udvaros elrendezés, sokszor régi gépészet. A 20. század második felének panel lakótelepei – Békásmegyertől Újpalotán át Kelenföldig – kis és közepes lakásokat kínálnak, ahol a ház energetikai felújítottsága meghatározó.
A kertvárosi családi házak és ikerházak főként a külső kerületekben vannak, a rendszerváltás óta pedig szinte minden kerületben épültek társasházak és lakóparkok, lifttel, mélygarázzsal. Minden típusnál más a fő kockázat: bérháznál a közös részek állapota, panelnél a felújítás, kertes háznál a telek és az épület műszaki állapota, új építésűnél a kivitelezés minősége és a garanciális ügyek intézése.
Metró, villamos, HÉV: a közlekedés gerince
A város közlekedését a négy metróvonal tartja egyben: az M1-es kisföldalatti az Andrássy út alatt, az M2 Buda és Pest között kelet–nyugati irányban, az M3 észak–déli irányban Újpest-központ és Kőbánya-Kispest között, az M4 pedig Kelenföld és a Keleti pályaudvar között. A Nagykörúton a 4-es és 6-os villamos jár, a külső kerületeket és az agglomerációt a HÉV-vonalak kötik be Szentendre, Gödöllő és Csömör, Csepel és Ráckeve felé.
Lakáskeresésnél ne a térképi távolságot, hanem az ajtótól ajtóig tartó utat nézd: hány átszállással, milyen gyakori járatokkal jutsz el a munkahelyedre vagy az iskoláig. A belső kerületekben a parkolás fizetős övezetekhez kötött, és a lakossági engedélyek szabályai kerületenként eltérnek.